Vendéglátomás

A 12-13 napos utazásomból megérkezvén azt tapasztaltam, hogy kétféle Erasmus diák van Padovában:
                1. Akik még mindig tanulnak valamilyen vizsgájukra – szerencsétlen portugál barátaink is ebbe a csoportba tartoznak, hiszen nekik július 23.-án lesz az utolsó vizsgájuk. Nagyon sajnálom őket, hogy ebben az irtózatos melegben kell tanulniuk naphosszakat.

                2. Akik már végeztek mindennel, és éppen nyaraláson vannak.

Talán Zoli kuzinnal mi vagyunk a kivételek, hiszen mi éppen a nyaralásból érkeztünk vissza, és már szinte semmilyen kötelességünk nem volt az egyetemmel kapcsolatban, így szinte egyedül maradtunk a 35-36 fokos melegben. Természetesen ilyen körülmények között szinte semmi értelmeset nem lehetett csinálni, így nagyon, de nagyon unatkoztunk – persze nem kell annyira sajnálni minket, olykor találtam elfoglaltságot, például olasz barátommal, Riccardoval – aki jön meglátogatni engem Budapesten július végén – elfrizbiztünk egy délutánt.

Azonban ezen a héten már volt programunk, hiszen jöttek hozzánk vendégek: először Roli barátunk látogatott meg, akivel először lementünk a közelünkben lévő Garda-tóhoz. Fő úti célunk Sirmione volt, arrafelé vettük is az irányt, amint megérkeztünk a vonatállomásra. Azonban Sirmione az állomástól 2 órányi sétára volt, ami a nyári kánikulásban nem igazán kellemes – sajnos bennünk ez a felismerés másfél óra után realizálódott. Kimerülten érkeztünk meg a szépséges kisvárosba, ahol fagyival próbáltuk lehűteni felforrt agyvizünket. Természetes úsztunk egyet a tóban is, ami ugyancsak kellemes volt, de legközelebb nem akarom megtenni ezt a távot gyalog. Egyébként ha valaki neki szeretne vágni a Garda-tónak, szerintem 7-8 napot szánjon rá, hatalmas, nagyon sok mindent meg lehet és kell is nézni, ha már ott van az ember.

Rolival persze bejártuk Padovát is, megmutattuk neki a helyi látnivalókat, Spritzet ittunk és pizzát ettünk. Az ő távozása után azonban nem sokkal később újabb ismerősök érkeztek hozzánk, mégpedig Viki és barátnője, Teó.

Velük az első nap Trevisoba mentünk, ahol meglátogattuk azt az éttermet - Le Beccherie - , ahonnan származik a tiramisu. A város maga nagyon szép, azonban elég egy fél napot rászánni, ennyi idő alatt bőven meg lehet mindent nézni és kóstolni.

A következő napon, a nagy meleg miatt is, strandolásra adtuk a fejünket, és elmentünk a közeli Chioggiara. Nagyon élveztünk mindannyian a semmittevést, a fürdőzést a tengerben. Azonban mindannyian homárra égtünk le, a mozgás így kissé fájdalmassá vált.

A hét második fele a vendégek miatt nagyon jól telt, azonban már érzem az Erasmus végét, hiszen kötelességek és emberek hiányában csak tengődök, valamint csütörtökön búcsút veszek a várostól és a barátoktól. Jövő hétre még egy kisebb utazást tervezek Bolognába, Ferrarába, Ravennába és San Marinoba, amit stoppal és couchsurfinggel szeretnék megtenni.