Sokáig törtem a fejemet, hogy hogyan is tudnám „hú de nagyon”
izgalmassá, érdekessé varázsolni eheti blogbejegyzésemet, azonban lehetséges,
hogy a körülmények áldozatává váltam, és egy átlagos hetet töltöttem el (még)
itthon.
Ezen a héten csupán egyetlen egy darab vizsgám volt hátra, amit sajnos
csak 2-es sikerült megírnom, így szomorúan ugyan, de megyek belőle javítani a
következő szerdán – azért is szontyolodtam el igazán a rossz eredmény láttán,
mert szerdán este indulok vissza Olaszországba, és a délutáni vizsga után
egyből indulhatok a repülőtérre, ami nem lesz túlságosan komfortos.
Természetesen emiatt le is kellett mondanom pár programomat, amiket a hét
elejére terveztem.
Azonban az Erasmus utánra már terveztem is egy újabb programot:
egy olasz barátomat fogom elszállásolni és körbevezetni a csodálatos Budapesten.
Kedves barátom, Riccardo nem Erasmus+ hallgató, csupán Padovában él, és párszor
csatlakozott hozzánk Padovában, és nagyon jóba lettünk, egy nagyon szerethető
figura.
Portugál ismerősöm és barátnői szinte az egész hetet
Budapesten töltötték, ahol bejártak és megcsodáltak mindent. Nagyon szerettem
volna találkozni velük, azonban sajnos mindig akadt valamilyen elfoglaltságom
éppen az adott időpontra, de nem kellett a lányokat félteni, Zoli kuzinom
tudott rájuk időt szakítani és segíteni nekik mindenben.
Igazán sajnálom, hogy most csak ennyit tudtam mesélni, de
megígérem a következő héttől ez változni fog, és a történeteim minősége és
mennyisége visszakerül a rendes kerékvágásba, ugyanis szerdán – a vizsga után –
indulok vissza Olaszországba, azonban nem Padovába megyek először, hanem
Milánóba, onnan Nápolyban, majd legvégül Rómába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése